Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kedvenc zeneszerző

A kedvenc zeneszerződ adatait kiállítjuk.Csak küld el a zeneszerző nevét a fakar@freemail.hu e-mail címre.Zenészeket is kiállítunk.

Az én kedvenc zeneszerzőm:Mozart

 

Wolfgang Amadeus Mozart

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mozart szócikkből átirányítva)
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang-amadeus-mozart 1.jpg
Életrajzi adatok
Született
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
Salzburg
1756. január 27.
Származás osztrák
Elhunyt
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
Bécs
1791. december 5.
Pályafutás
Műfajok opera, szimfónia, concerto, klasszikus zene
Tevékenység Zeneszerző, zongorista, pedagógus
 

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgang Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27.Bécs, 1791. december 5.) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, első zeneműveit hat évesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Amint nyilvánvaló lett számára Woflgang rendkívüli tehetsége, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, melyek során a csodagyerekek szinte a korabeli Európa valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját.

Két itáliai utazásuk után apa és fia hosszabb időt töltött Salzburgban, majd miután az új érsek Hieronimo Colloredo nem engedélyezte az apa hosszabb időre való eltávozását, Mozart az édesanyjával indult utolsó nagy koncertkörútjára, amelynek során Párizsba utaztak. Útközben hosszabb időt töltöttek Mannheimben, ahol Mozart megismerte első nagy szerelmét, Aloysia Webert. Párizsban aztán nem sikerült állást találnia, ráadásul édesanyja megbetegedett és meghalt. Miután hazautazott, az érseki udvar muzsikusa lett. 1781-ben a müncheni városi színház felkérte, hogy komponáljon egy új operát a karneváli szezonra. Mozart elvállalta a feladatot, és megírta az Idomeneót, amely nagy sikert aratott. A bemutató után a városban töltötte az egész farsangi időszakot, majd rokonaihoz utazott Augsburgba. Innen rendelte magához az érsek Bécsbe. A császárvárosban Colloredo többször is megalázóan bánt Mozarttal, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Végül úgy megsértette a főpapot, hogy szó szerint kidobták az érseki palotából Bécsben.

Mozart ekkor végleg szakított a salzburgi érseki udvarral. Bécsben telepedett le, ahol elsősorban tanításból tartotta el magát. 1782-ben feleségül vette Costanza Webert. Még ebben az évben bemutatásra került Szöktetés a szerájból című daljátéka, amely első komoly operasikere volt Bécsben. Közben apja megbékélt a Weber családdal, akikkel szemben a kezdettől fogva ellenszenvet érzett. Ennek eredményeképpen meghívta fiát és feleségét, hogy látogassák meg Salzburgban. A fiatal házaspár eleget is tett a kérésnek, majd ők hívták meg Leopoldot Bécsbe. Mozart közben hasztalan próbált szert tenni egy jól jövedelmező állásra. Összeismerkedett Haydnnal, akinek hat vonósnégyesét ajánlotta. 1786-ben megírta első közös operáját da Pontéval, a Figaro házasságát. A darab a szerzők elleni intrika miatt nem sokáig volt műsoron Bécsben, de Prágában nagy sikert aratott. A cseh főváros meg is hívta Mozartot, hogy személyesen vezényelje az opera néhány előadását a városban, illetve, hogy koncertezzen a városban. A prágai színház egy új operát is rendelt tőle. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után Mozart értesült édesapja haláláról, akinek nem utazott el a temetésére. 1787-ben a Don Giovannit óriási sikerrel mutatták be Prágában.

A Don Giovanni ezután Bécsben is nagy sikert aratott, amelynek következtében II. József új operamegbízást adott a zeneszerzőnek. Ennek az eredménye az 1790-ben bemutatott Cosi fan tutte lett. Még ebben az évben meghalt a császár. Utódja, II. Lipót nem hívta meg Mozartot a koronázási ünnepségeire, de a zeneszerző saját szakállára mégis elutazott arra Frankfurtba. Mivel nem tudta magára vonni az uralkodó figyelmét, végül csalódottan utazott haza. Közben egyre többet betegeskedett. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után Emanuel Schikaneder színházigazgató rendelt tőle egy új operát, aminek ő maga írta a librettóját. Közben Prágából is felkérést kapott: operát rendeltek tőle II. Lipót cseh királlyá koronázására. Mozart eleget tett a kérésnek, minden más munkáját félbe hagyva megkomponálta a Titus kegyelmét, amely szép sikert aratott. Nem sokkal utolsó operája, A varázsfuvola bemutatója után, ágynak esett. Egy rövid időre aztán jobban lett, de 1791. november 20. után már nem volt képes elhagynia otthonát. December 6-án hajnali egy óra körül hunyt el.

 

.